Tabáni István legszebb dalaiért KLIKK.
Sokszor arra gondolok, éjszakák és nappalok
Miért váltják fel mindig egymást?
Miért nem lehet mindig fény? - önmagamtól kérdem én.
Miért nem láthatjuk már többé egymást?
Olyan rossz így nélküled, elviselni nem lehet,
Gyere vissza hozzám, várok rád!
Sötétségben élek én, sehol nincs egy kis remény,
Úgy vágyom már a Nap sugarát.
Olyan egyedül vagyok, éjszakák és nappalok
Hozzátok őt vissza hozzám.